Dido beszámolója a 2010-es RS:X VB-ről

Dido előz

Rajt - Hun7 az élen?

Detre Diána (Dido) a 16. helyen végzett a dániai Kertemindében megrendezett RS:X világbajnokságon. Beszámolóját itt olvashatjuk:

A szombati nappal lezárult az idei RS:X Világbajnokság. Mind a nőknél, mind a férfiaknál nagyon izgalmasan alakult az utolsó, mindent eldöntő 1-1 futam.

Ez egyrészt köszönhető az addig nem igazán tapasztalt erős áramlásnak, ami igencsak megszínesítette a vizet és ezzel a történéseket is, ugyanis rengeteg tengeri moszatot és egyéb hínárfajtákat hozott nekünk a pályára, ami nagyban megnehezítette a versenyzők életét.

A top 10 női csapat kezdte reggel a napot, vezető pozícióban a már legendaként számon tartott Alessandra Sensini, utána meglepetésként az izraeli Lee Korzits és harmadik pozícióból a spanyol Blanca Manchon indulhatott neki az érmes helyeket eldöntő csatának. A futam rendkívül izgalmas volt, folyamatosan cserélődtek a helyek és sokszor láttunk tolató versenyzőket, akik próbáltak megszabadulni a szkegre, svertre tekerődző hínárkötegektől.

Hatalmas véghajrában elsőként a spanyol Manchon, utána a francia Charilne Picon és az addig szinte biztos világbajnokságot nyerő Sensini csak 6-nak futott be a célba. Ezzel hatalmas meglepetés született, a 23 éves Blanca Manchon lett a világbajnok, egy ponttal megelőzve az öreg róka Sensinit! A bronzérmet a tavalyi évhez hasonlóan a francia Charline Picon érdemelte ki, folyamatos jó teljesítményével.

A férfiaknál is volt izgalom bőven. A versenyt folyamatosan vezető holland Dorian van Rijsselberge az előző napi borzalmas idegölő, felénél befuttatott futamban nagyon rossz helyezést ért el, így nem kezdhette vezető pozícióból a végső csatát. A futamot az izraeli Nimrod Mashian toronymagasan vezette, egészen az utolsó szlalom szakaszig, ahol is szerencsétlenségére komoly mennyiségű hínárt szedhetett össze, mert tulajdonképpen a sebessége majdnem nullára csökkent. Eközben a szerencsésebb társai sorra hagyták le őt, amíg különböző manőverekkel próbált megszabadulni az őt fékező növényzettől. 6 helyet veszített ezalatt. Borzasztó érzés lehetett számára, de azért a világbajnoki bronzérem valószínű kárpótolja valamelyest a fiatal versenyzőt.

A végeredmény pedig:

1. a már többszörös érmes lengyel Piotr Myszka,
2. honfitársa, Przemyslaw Miarczinsky és végül
3. az izraeli Nimrod Mashian.

Az izgalmas medalrace-ek után még nekünk is volt szerencsénk a végére teljesíteni egy futamot. Bár a szél már nekünk majdnem teljesen elállt és ez a kellemes áramlásban kissé türkössé tette a futamot, de mindenki nagyon örült a lehetőségnek, mert előző nap ismételten kényszerpihenő volt számunkra a szélhiányos időjárás miatt.

Az utolsó futam igazán bolondosra sikeredett. Az első kreuzban egészen jól sikerült lavíroznom a néha- néha felbukkanó püffökkel, de utána történt sok érdekes dolog, ami kissé hátravetett. A legvégén viszont végre egyszer nekem kedvezett a szerencse: a szlalom szakaszon az előttem haladók sorra estek el, nagyon nem értettem, hogy miért, de később kiderült, hogy a bójánál való hauzolás közben a szél teljesen másik irányból fújt nekik hirtelen; és ez 3-4 versenyzőt igencsak vizesen érintett. Ezt a kisebb lubickolást nekem sikerült kihasználnom és befutottam előttük a célba a 10. helyen. Ezzel a végére előrébb léptem egy hellyel abszolútban, az ezüst csoportban a 16. helyen zártam a kertemindei világbajnokságot.

Sok, sok tanulságot szűrtem le az elmúlt héten és a következőkben az itt előfordult és sok helyezésbe kerülő hibáim kiküszöbölésén fogunk dolgozni, hogy jövőre sokkal jobb végeredménnyel zárhassam a nagy világversenyeket.

Dido