Incidensektõl a kitesurf kitiltásáig: a Sóstó sztori
2003.07.03
A múlt hétvégén remek szél fújt a Balatonon, ennek megfelelõen a
Szabadisóstónál lévõ partszakaszt elárasztották a színes sárkányok. Nincs
ebben semmi szokatlan, így megy ez legalább 2-3 éve. A múlt szombaton
azonban történt két dolog, ami miatt a strandfelügyelõ tegnap megjelent és
rossz hírt közölt.
- Kidöntöttétek a fejestugranitilos táblát. - Így hangzott az elsõ vád, ami kétségtelen igaz. Szombaton egy sporttársunk elvesztette uralmát ernyõje felett és nagy erõvel belebaltázta a part szélén meredõ 2 méteres oszlopba, melyen az állt, hogy nem szabad fejest ugrani (ha a kövek és a bokáig érõ víz nem rettentené el eléggé az embereket.) A táblát ezek után el kellett távolítani és meg kell javíttatni. Ezzel megtörtént Sóstón a tudtommal elsõ olyan anyagi kár, ami az adófizetõkön csattan, hiszen a strandot az önkormányzat tartja fenn.
Ugyanezen a napon egy másik kolléga szintén kellemetlen helyzetbe került a part közelében. Az ernyõ végighúzta a köveken, majd végül elengedte. Az ernyõ repült tovább és a vasútállomás egyik oszlopa fogta meg. (A vizibiciglis bácsi szerint a 25000 Voltos vezetékre tekeredett. A vízibicikli-kölcsönzõs bácsiról késõbb...) A szerencsétlen srácnak állítólag csak egy ujja tört el, de alaposan összezúzta magát és a mentõk jöttek érte. Ezen két esemény hatására látogatott ki tegnap a strandfelügyelõ úr, aki egyébként korrekt módon beszélt és objektíven ismertette a tényállást. A tényállás az, hogy az önkormányzaton belül egyre erõsödnek azok a hangok, amik a kitesurf kitiltása mellett érvelnek.
Az alternatív spot a sport kedvelõi számára a 300 méterrel arréb lévõ kemping mögötti szabadstrand. Itt ugyanis egy kicsit több a hely a parton és az az elõny is megvan, hogy 100 métert kell cipekedni a kocsitól, amit aztán feltörnek.
Döntés még nem született afelõl, hogy mi lesz a sport sorsa Sóstón (ami kétségtelenül a magyar kite-élet központja). Azt azonban látnunk kell, hogy a büféseken és a vécésnénin kívül kevés támogatója van a sportnak a sóstói strandon. Ami persze nem csoda. A kezdõktõl félnek a fürdõzõk, a zsinorokba beleakadnak a sétálók, elkerülhetetlen, hogy partraszálláskor rá ne pottyanjon olykor egy ernyõ egy napozóra.
-Ide figyelj öcsikém, azt hallottam, neked rohadt nagy pofád van és én ezt kurvára nem bírom. Fogd vissza magad mert be lesz ütve az a nagy szád.- Nyitás nélkül így szólított meg tegnap a fent-említett vízibicikli kölcsönzõs bácsi. Mint kiderült, a felesége éppen diskurált egy kájtossal a szombati eseményekrõl, amikor egy másik sporttárs odament és gorombán közbeszólva lefikázta a néni véleményét. Ezzel a közbeszóló sráccal lettem én összetévesztve. Elnézést kértem, hogy a néni nem tölthette ki rajtam a dühét. Meg is bocsátottak.
A KalandVilág.com szerény véleménye az ügyben az, hogy miután
társadalmilag *nem* feltétlenül hasznos tevékenységet folytatunk a parton
és olykor útban is vagyunk, ezért nem ártana legalább barátságosnak
lenni. De ez valószínûleg nem elég. Az sem elvetendõ, hogy valamilyen,
az ottani közösség számára hasznos dolgot mûveljünk, jó látványosan.
Kollektíven, mint kájtszörfösök. Merthogy az emberek általában
kollektívákban gondolkodnak (kollektív bûnösség, stb.) Ha csúnyát mond
egy kitesurfözõ gyerek a vízibiciklisnek, akkor várható, hogy a panasz a
kitesurfösökkel szemben fogalmazódik meg, nem a bunkó nyaralókkal
szemben. A kitesurfös egy megfoghatóbb csoport, mint a bunkó nyaraló.
Amerikai mountain bike klubok pl. rendszeresen járnak erdõt gondozni. Így
senki nem szólhat semmit, fõleg az erdészek nem. Nekünk is van egy Magyar
Kitesurf és Extrémsport Egyesületünk... Európában sorban tiltják ki a
tavakról a sportot és az elõzmények mindenütt kísértetiesen hasonlítanak
az itthoniéhoz. És mint köztudott, a
zsalti
Kapcsolódó linkek:
